Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Edzésem története:

1983-ban kezdődött!

Akkor Shito Ryu karatéval kezdtem a tanulmányaimat. Edzőm Jessus de Matilde Pitty Hernandez, rövid nevén MATI aki Miskolcra hozta a karatét. Csodálatos és fárasztó edzések voltak. Citrom sárga, majd narancs sárga övig csiszoltam a karate tudásomat.

1985-ben egy könyvesboltban vásároltam meg Kelemen István shihan JU JUTSU című könyvét.

csalad-es-konyvek-017.jpg

 

 

 

Ez a könyv volt az indíttatás. Kerestem Ju Jutsu klubot, de Miskolcon még nem volt. Így továbbra is a karate edzéseken vettem részt. 1986 május 09-én azonban az első Ju Jutsu edzés kezdődött. Edzőm Szoboszlay Lajos volt, akin keresztül a Kelemen Shihantól tanulhattunk. Már abban az évben részt vettem a mártélyi edzőtáborban ami hosszú időre meghatározta az érdeklődésemet. Tudtam hogy jó helyre és jó mesterekhez kerültem ismét.

 

 

 

 

 

1987-ben sikeresen vizsgáztam sárga övre: oklevelcitrom.jpg

 

Ez az első oklevelem a vizsgáim közül, mai napig emlékszem arra a csodás napra.

 

1988-ban aztán a zöld öv vizsga következett a mártélyi edzőtáborban. Ebben az időben már rendszeresen jártunk fel a központi dojo edzéseire péntekenként. Majd a dojóban alvás után a szombati napon edzettünk tovább. Így teltek a hetek, hónapok.

 

 

100_1261.jpg

 

 

 

1990-ben a katonaság után ismét a dojóban voltam. Akkor szakadt több darabra a miskolci ju jutsu élet. A klubok átkerültek új helyre: Kazincbarcika, Szerencs, Miskolc.

 

Én újra Szoboszlai Lajosnál találtam magamat. Feleségemmel minden héten szerdán Szerencsre, pénteken meg Tiszalúcra jártunk edzésre. 1991-ben kék övet, majd 1993-ban barna övet szereztem. Lajos tanácsára 1994-ben megnyitottam az első edzőtermemet Miskolcon a Bulgárföldi Általános iskolában. Néhány lelkes tanítvány oktatásával elkezdődött az edzői munkám.

100_1263.jpg

Az akkori kezők közül a kitartóbak ma már többen fekete övesek. Pintér László barátommal a nyolcvanas évek végén már próbálkoztunk a tradícionális Japán ju jutsu megismerésével. Soha nem értettük, hogy miért nincs a mi szövetségünknek Japán tagsága. Az edzéseken Japánul számoltunk, a technikáknak Japán neve volt de mi kerestük a Japán utat, a Japán mestereket is. 1995-ben 1. danos fekete öves lettem. Akkori mesterem Szépvölgyi Géza lévén először edzhettem együtt Japán nagymesterekkel. Újra kezdőnek éreztem magam. A mozdulatok, a szellemiség, Sato sensei technikái egy új utat mutattak meg nekem. Tudtam hogy ezen az úton kell tovább haladnom.

 

 

 

Az újabb találkozón a 1997-ben 2. danos vizsgát tettem Budapesten.100_1278.jpg

Jun Osano,

Keiji Tose,

Kurt Schoffman,

Shizuja Sato és

Szépvölgyi Géza előtt.

 

 

 

A szeminárium alatt ismertem meg Jun Osano Shihant a mai és egyben legnagyobb mesteremet. Az ő technikái a valódi tradicók és a precíz tudás kimeríthetetlen tárháza az ami immár hosszú évek óta utat mutat nekem. 1998-ban aztán Japánba utaztam a tudás kibővítésére. Ezután már rendszeresen jártam Japánba az én szívem második hazájába. 1999-ben harmadik danos vizsgámat már Tokyóban tettem le.100_1284.jpg

 

Ezen a látogatáson egyébként a World Contest-en a világbajnokságon 2. helyezést értem el. Tudtam, hogy első is lehettem volna. De megnyugtattak, hogy Japánban csak Japán lehet a bajnok. contest-001.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2000-2001-ben az USA-ban folytattam a tudás elmélyítését. Ebben az időben a fizikai erőmet is igyekeztem magasabbra emelni. Visszatérve az Egyesült Államokból egy új teremben az első saját dojó-ban kezdtük az edzést a tanítványokkal. Csodálatos volt, hogy a nap 24 órájában a miénk volt a terem. sokat edzettünk és sokat fejlődtünk is. Ismét Japán látogatás, majd a 2003-ban a Tokyói 4. danos vizsga következett. 2006-ban aztán már a tanítványaimmal utazhattam ismét a szigetországba, ahol 5. danos vizsgámat tehettem le a shihankai engedélyével.new-york.jpg

 

Ezen az úton végre a tanítványaim is találkoztak a Japán hagyományok eredeti helyszíneivel, a stílusunk bölcsőjével.

 

Jó volt ott edzeni ahol évszázadokig szamurájok koptatták a tatamit. Ezeken a ma már múzeális helyeken csak ritka kivételes alkalommal léphetnek fel külföldiek. Szerencsére nagymesterünk Osano shihan révén alkalmunk nyílt erre is.

100_0836.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

2010-től már nemzetközi szinten is versenyeztünk. Világbajnokságot nyertünk több alkalommal. Ezen az úton haladva fejlődünk a mai napig.

Alapelvem:

KÉT FAJTA HADVEZÉR VAN. AZ EGYIK AZT MONDJA A SEREGÉNEK: ELŐRE, A MÁSIK VISZONT AZT UTÁNAM.

 

ÉN A MÁSODIK TÍPUSHOZ TARTOZOM!